Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Húsevők

Kürtvirág

A kürtvirág (Sarracenia) eredetileg az USA délkeleti részéről származó, de ma már sok helyen előforduló ragadozó növény. A kürtvirág vagy más néven szaracénia, levelei leginkább egy hosszú fedéllel ellátott tölcsérre emlékeztetnek. Ez a csöves-, módosult levél a növény húsevő része. A levelek színes csíkjai felhívják a rovarok figyelmét a növényre, és miután ezek belehullanak a tölcsérbe, el is dőlt a sorsuk.A kürtvirág (Sarracenia) eredetileg az USA délkeleti részéről származó, de ma már elég elterjedt ragadozó növény. A kürtvirág vagy másnéven szaracénia levelei leginkább egy hosszú fedéllel ellátott tölcsérre emlékeztetnek. Ez a csöves-, módosult levél a növény húsevő része. A levelek színes csíkjai felhívják a rovarok figyelmét a növényre, és miután belehullnak a tölcsérbe már nem tudnak onnan kimászni. A fedél pedig úgy működik, mint egy leszállópálya, amely landolási lehetőséget nyújt a gyanútlan zsákmánynak. A szaracénia a mocsaras-, lápos vidéket kedveli, ahol a tőzeg és a tőzegmoha is található valamint a zsákmány is bőséges. Mutatós, szívós növény, ezért kültéri termesztésre is alkalmas. A tölcsér csíkozása többféle színváltozatban is előfordul, mint például a narancs, a vörös és a sárga. A Sarracenia nyolc faja elszórtan él az Amerikai Egyesült Államok- és Kanada déli részén.h_sev_n_v_ny_002.jpg A kürtvirág peremén-, a fedélen- és a tölcsér alján termelt nektár bódító illata odacsalogatja a rovarokat, amelyek a virág csúszós pereméről belehullnak az elkeskenyedő tölcsérbe. Innen már nem tudnak kijutni, mert ezt megakadályozzák a virágkehely belső oldalán lévő szőrszálak. A tölcsér alján található nedv enzimjei megemésztik a táplálékot, amely tápanyagként szívódik fel a növénybe. Az árnyékos ablakpárkány vagy -terasz, ahol a hőmérséklet viszonylag alacsony-  kitűnő hely a kürtvirág számára. A rovarokat is „elfogja" és szépségével is elkápráztat. Könnyen termeszthető nedvességvisszatartó földkeverékben, mely lehet teljes egészében rostos tőzegmoha (sphagnum). Ideális még a 70% tőzegmoha, 10% mosott homok, 10% tőzeg és 10% faszén keveréke is. A növény a közvetett napfényt kedveli és azt, hogy gyökereit állandóan nedvesen tartsuk. Fontos a magas páratartalom, és a szellőzés biztosítása. A kürtvirág megszerzi magának a táplálékot, de ha alacsony a rovarpopuláció, akkor havonta egyszer adhatunk neki szakboltban beszerezhető hernyókat, férgeket. Legalább havonta egyszer öblítsük át a cserepet, amelyben neveljük, hogy eltávolítsuk a megemésztetlen táplálékot. A kürtvirág kitűnő dísze lehet terasznak, télikertnek.

 

 

Vénusz légycsapója

A vénuszlégycsapó rovarfogó csapdái a levelek végén helyezkednek el. Édes nektárt termelnek és csábítóan kellemes illatot terjesztenek. A két levélkéből egyik oldalán összeforrott csapda belsejében mindkét oldalon három érzékelő szőrszál áll, amelyek az első érintésre nem reagálnak, csak a második érintés aktiválja őket. Ez lehetővé teszi, hogy egy, a csapdába hullott homokszem, vagy apró mag vagy rovar jelenlétére se érje el az ingerküszöböt. venuszlegycsapoja2.jpgHa azonban egy testesebb rovar (szöcske, hangya, légy, stb.) kezd el mászkálni a csapda belső, puha, érzékeny falán, akkor a két levélke összecsukódik és a szélükön levő erős, kemény tüskék cipzárszerűen összecsukódnak, majd pedig a csapda megtelik emésztőnedvvel. Egy-két nap múlva a csapda ismét kinyílik és ekkor már csak az elemésztett rovar kemény kitin váza található meg benne ; ezt a szél és az esőcseppek takarítják ki a csapdából. A növénynek csupán 6-8 levele képződik, az idősebbek tősarjakat fejlesztenek. A virágja magas szár csúcsán helyezkedik el; ez megakadályozza, hogy a nektárt kereső rovarok a saját csapdába repüljenek.  A vénuszlégycsapó az észak-amerikai kontinensről, Dél– és Észak-Carolinából származik, ahol nedves, mocsaras, fagymentes élőhelyeken tenyésznek a különböző fajtái. Termőhelyén a legfontosabb tápanyagok (nitrogén, foszfor, kálium) szűkösen állnak a talajban rendelkezésre, ezért a  növény rovarok fogására és testanyagaik elemésztésére rendezkedett be. A civilizáció terjedésével, de különösen a gyémántbányászat következtében egyre több növény lett a gyűjtők áldozatává úgy, hogy jelenleg már védett növény. Lakásban, üvegházban könnyen és gyorsan szaporítható, keresztezhető, ezért manapság már világszerte kereskedelmi cikké vált, az igényesebb virágüzletekben nálunk is beszerezhető. Legkedvezőbb a számára, télen – a nyugalmi időszakában – 3-10°C fokos helyiségben érzi jól magát. Rövid ideig a gyenge fagyokat is elviseli. A leveleinek jellege évszakonként változik: tavasszal széles, viszonylag nagy leveleket fejleszt, a nyári levelei hosszabbak, az ősziek pedig kicsik. Ezt a növényt nem szabad tápoldatokkal kezelni, mert akkor kevés csapdát fejleszt. Ha éhezik, akkor a csapdák belső oldala élénkpiros színű lesz. Minthogy a virágok sok tápanyagot használnak fel, ezért ezeket célszerű mielőbb levágni. A táptalaj tőzegmoha és mosott, folyami homok azonos arányú keveréke legyen és a  növény a legszebben terráriumban vagy nagyobb méretű üveggömbben érzi magát, ahol a levegő folyamatosan párás. A fiatal növény 2-3 éves korában nevel először csapdákat. Minthogy a lakásban és a télikertben ritkán vannak rovarok, érdemes a növényeket mesterségesen táplálni – lehetőleg élő, állatkereskedésekben kapható rovarokkal. A kedvező körülmények között tartott növények akár 20-25 évig is élnek.

 

Kancsóka

Ezek a növények olyan helyekről származnak, ahol magas a hőmérséklet, és a páratartalom, mint  például Madagaszkár, Borneó és Thaiföld. A kancsókák tartása trópusi körülményeket kíván, melyet üvegházban vagy terráriumban teremthetünk meg a legjobban a számára. Így akár az eredeti magasságukra is megnőhetnek. Az otthonunkban is megteremthetjük számukra a megfelelő körülményeket, de gondozásuk munkaigényesebb. 2_original.jpgEzek a fajták a magasabban fekvő helyeken, a dombok övezte dzsungelekben élnek, ahol a hőmérséklet kb. 12º-15ºC körüli, és magas a páratartalom. Ezért a termesztett hegyvidéki kancsóka jól viseli a ezt a hőmérsékletet. A fülledt meleg, vagy a túl alacsony hőmérséklet, megállítja a fejlődését, és satnya, erőtlen hajtásai lesznek. Közepes-, 50%-70%-os páratartalmat igényelnek, mert élőhelyükön is hasonló körülményeik voltak, az állandó szél pedig folyamatosan tisztította a párás levegőt. Naponta permetezzük őket, így biztosítjuk a páratartalmat az üvegházban, a terráriumban, és állandóan legyen víz mellette egy mélyebb tálcában. A párás éghajlati körülmények is megfelelőek a számára, de ha mesterségesen állítjuk elő, tiszta ivóvizet használjunk, adalékanyagok nélkül. Közvetlen napfényre ne tegyük, azt nem kedveli! Átlagosan a 15-20°C fok közötti hőmérsékletet és a mindennapos lágy vízzel való öntözést, párásítást igényel. Az öntözést felülről végezzük! Tavasszal, nyáron havonta egyszer-egyszer lombtrágyázzuk. Ha rovarral etetjük, ez akár el is maradhat. Legalább 6 hetente ajánlatos az edényt, amelyben a növény fejlődik alaposan átmosni, mert így eltávolíthatjuk a felesleges só- és megemésztetlen élelem maradványokat.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Svodín, Veľkolesná ul. 208/3, SR

(Majzík Andrea, 2015.02.19 09:11)

Jó napot! Szeretném megkérdezni, hogy a kancsóka növény miért nem hajt kancsókat, mindig elszáradnak még mielőtt kifejlődnének? Mir kellene tennem? Minden nap 3x 4x párásítom, öntözöm. A nyáron vettem, gyönyörű nagy kancsókkal. Sokat olvastam a gondozásáról, ezért nem értem mit csinálok rosszul. Gyönyörűen hajtja a leveleket, csak valahogy a kancsókák nem akarnak kifejlődni - elszáradnak. Előre is köszönöm a tanácsukat. Email cim: andyka1974@gmail.com